Túrázásról

Amit a túrázásról tudni kell

Az utóbbi időben a túrázás széles tömegek szórakozásává vált. De a túrázás kultúrájának színvonala – művelőinek számával fordított arányban – meredeken zuhant. Az alábbi írásból kiderül, mi is a túrázás igazi szépsége, és néhány klasszikus gondolattal is találkozunk.

Az erdőben – a városi hétköznapi élettel ellentétben – még ma is elfogadott forma a tegeződés, életkortól függetlenül. Ezért a cikkben található, olvasót tegező gondolatok egyáltalán nem a tiszteletlenség, sokkal inkább egy máig elfogadott szokás jegyében íródtak.


A túrázás tízparancsolata

1. Készülj fel alaposan a túrára! Gondold végig, mennyi folyadékra, élelemre lehet szükséged útközben, s annyit hozz magaddal, amennyire feltétlenül szükséged lehet. 1-1 alma és csokoládé jól jöhet, de ne cipelj felesleges terhet magaddal.

2. Túrádat erőnléted, gyakorlottságod, és társaid figyelembevételével tervezd! Ha nem érzed egészen jól magad, inkább maradj otthon, de társaidat ne hátráltasd a gyaloglásban! Legyen erőd a túrát feladni és ha kell, visszafordulni, de erről társaidat és a túravezetőt tájékoztasd. Ha kell, kérj segítséget.

3. Célszerűen, kényelmesen, és ne feltűnően öltözz! Könnyű, időjárásnak megfelelő cipő vagy bakancs, réteges öltözködés a megfelelő. Egy esőkabát jól jöhet néha, de ha nincs kéznél, egy nagy méretű műanyag kukás zsák is megteszi váratlan eső esetén. Erős napsütés ellen egy kendő, vékony sapka vagy kalap legyen nálad.

4. A természetben nyitott szemmel és füllel, a szépségre fogékony szívvel járj! Nem azért megyünk, hogy végigszaladjunk néhány kilométert. Az egy másik sportág. Arra mindig van idő, hogy megcsodáljuk természeti értékeinket, és néhány fotót készítsünk.

5. Viselkedj csendben, fegyelmezetten, vendégként! Az erdő az ott élő állatok élőhelye, ne zavarjuk őket, ha olyan szerencsében akad részünk, hogy pár pillanatra megmutatják magukat.

6. Tartsd és tartasd be a túrázás szabályait ! (tűzrakás, hulladék, illemhely, táborozás, védett terület, túravezetés…) A túravezető vezeti a túrát, nem Te! Akkor is, ha Te gyorsabban tudsz gyalogolni. Mindig hallgass a szavára! Hidd el, ő tapasztaltabb nálad. A szemetet hazavisszük, nem szórjuk szanaszét. Akkor sem, ha senki sem látja.

7. A természetben való tartózkodás után állítsd vissza az eredeti állapotot ! Hadd élvezzék a háborítatlan környezetet az utánunk jövők is! A virágok, az egyéb védett és nem védett növények ott szépek ahol élnek, ne tépd le és ne vidd el. A gyermekek figyelmét is hívd fel erre.

8. Szeresd és védd a természetet, igyekezd azt másokkal is megszerettetni, megismertetni, megvédetni! Meséld el családodnak, barátaidnak, hogy milyen szép helyeken jártál, mennyi élményben volt részed útközben, s hogy milyen jól esett egy kis mozgás! Talán legközelebb kedvet kapnak ők is, hogy veled tartsanak.

9. Becsüld túratársaidat és őket a bajban ne hagyd őket magukra! Ha társad megsérül vagy egyéb, előre nem látható ok miatt nehézségei támadnak útközben, szólj azonnal a túravezetőnek!

10. Igyekezz hasznosítani a természetben szerzett ismereteidet, tapasztalataidat!

A túravezető

A túravezető turista a szó minden értelmében. Ismeri az elméleti és gyakorlati szabályokat, higgadt, magát minden helyzetben feltaláló ember, akinek szavát társai minden körülmények között döntőnek fogadják el. Ismeri az utakat, a terepviszonyokat és az esetleges veszélyeket. A túrán elől megy és mutatja az utat; vigyáz társainak testi épségére, ha valakit baleset ér, elsősegélyben részesíti, ha valaki lemaradt, pihenőt tart és felkutatására indul, és általában gondol mindenre és gondoskodik mindenkiről. Előre megtervezi a pihenőket, gondoskodik arról, hogy útközben víz is kerüljön az időközben kiürülő kulacsokba; gondoskodik elszállásolásról, alkalmazkodik túrájának beállításánál a menetrendhez.

A vezetőnek Magyarországon nem az a szerepe, ami például az Alpesekben vagy a Tátrában. Ott sok esetben tényleg a résztvevők élete függ a vezetőtől; nálunk, a mi turistaviszonyaink mellett erről szó sincs. Nálunk nem lehet úgy eltévedni, hogy az életveszélyt jelenthetne (kivéve, ha kisgyerekről van szó); hegyvidékeinken 1-2 óra járásnyira mindenütt találunk lakott helyet.

A térkép

A térkép nélkülözhetetlen eszköze a turistának. Mielőtt kimenne a természetbe, már otthon leterítheti maga elé és végigmehet gondolatban azon az úton, melyen majd a valóságban is végigmegy. Kiszámíthatja útjának hosszát, elhatározhatja hogy hol fog pihenni, meghatározhatja, hogy útjából mennyi a szabad terep és mennyi az árnyas erdő, kikeresheti az útjához közel eső forrásokat, kutakat, megkeresheti az útjába eső menedékházat, tehát összeállíthatja a túráját úgy, mintha már bejárta volna azt a területet.

A jó térképolvasó sok információt kiolvas a térkép jeleiből. A térkép jelez minden különálló, tájékozódásra különösen alkalmas fát, táblát, kőemléket stb. Pontosan jelzi, hogy milyen magasan járunk, jelzi, hogy milyen bővizű a forrás,– de nem is lehet mindazt felsorolni, amit térképről könnyűszerrel olvashat le az, aki kezelését megtanulta. Ma már talán – a GPS-ek idejében – idejétmúltnak tűnik a térkép ismerete, de nem lehetünk mindig olyan helyzetben, hogy kisegít bennünket az elektronika. Írni is tudnunk kell azért, mert a gyakorlatban már szinte mindig szövegszerkesztőt használunk.

Az időjárás

A természet mindig szép! Napsütésben más oldalát mutatja, mint esőben és más oldalát nyáron, mint télen. Aki az időjáráshoz köti a túráját, az hetekig várhat, amíg az elképzeléseinek megfelelően alakul. Az ember mindig alkalmazkodik bizonyos fokig a körülményekhez. Minél nehezebbek a fizikai körülmények, annál jobban megedződik azok elviselésére.

Miért nem fázik meg a turista, aki 4-5 fokos hidegben is útnak indul? Miért nem betegszik meg, ha megázik? Azért, mert hozzászokott a szélsőséges időjárási viszonyokhoz. Akinek nincs meg a megfelelő edzettségi szintje, nem érdemes egyből a legnehezebb körülményeket bevállalni. Szép fokozatosan lehet hozzászokni a mostohább időjárási körülményekhez, ezért legjobb kora ősszel elkezdeni a rendszeres túrázást. A réteges öltözködés nagyon fontos – ha megizzadunk, sokkal könnyebben megfázunk. A gyakorlatban kialakíthatjuk, mi az a számunkra megfelelő mennyiségű ruhadarab, amiben jól érezzük magunkat. Sajnos az utóbbi években egyre többet hallani a Nap által kibocsátott UV-sugárzás bőrünkre gyakorolt károsító hatásáról. A szakemberek szerint egyre inkább kitolódik az a napszak, amikor különféle UV-szűrő krémekkel kell védekezni ellene. A fizikai védekezés mindig javasolt, azaz lehetőség szerint legyen mindig rajtunk sapka, és hosszú ujjú felső.

A felszerelés

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a felszerelés legfontosabb eleme a jó túrabakancs. Ha ezt nem jól választjuk meg, akkor a legszebb túra is pillanatokon belül fájdalmas pokollá válhat számunkra. Alapszabály, hogy új bakancsban (cipőben) sohase induljunk túrára, előbb járassuk be azt a városban. Manapság rendkívül széles a választék a túraboltokban a különféle kirándulásra, túrázásra alkalmas cipőkből. Hosszabb kirándulásokhoz a bakancs kiválasztásánál érdemes szakember véleményét kikérni. A cipő talpa legyen középkemény – a nagyon merev talp a magashegyi túrázóknak ajánlott, Magyarországon erre nem lesz szükség. Érdemes a cipő bélését megvizsgálni: általában ez műszálas textil (jó ha gore-tex), a boka környékén pedig lehet bőr. Csak olyan bőrbéléses cipőt érdemes megvenni, amelyben a bőr extra puha, egyéb esetben könnyen előfordulhat, hogy feltöri a lábat.

A másik fontos felszerelési tárgy a túrazokni. Az ilyen zoknik fő ismérve, hogy nagy arányban tartalmaznak pamutot, ami a zokni párafelszívó képességét javítja. Ez azért is fontos, mert hiába a profi szellőző bakancs, ha a zokni műszálas, nem szellőzik ki a nedvesség. Érdemes tehát ilyesmire beruházni, mert a túra vagy trekking cipők páraelvonó hatását elősegítik.

A téli túra fontos kiegészítője a kamásli – ez a szerkentyű megakadályozza, hogy a hó vagy latyak eláztassa a cipőt belülről. A szél- és esőkabát ma már szintén korszerű anyagokból készül. Belülről szellőzik, de a nedvességet nem engedi be. Bizonyos fokig igaz ez a speciális túranadrágokra is. Télen fontos kiegészítő még a sapka és a kesztyű is, nyáron pedig a kulacs.

A hátizsák kiválasztásában szintén érdemes szakember tanácsát kérni, főleg akkor, ha tíz kilogramm feletti súlyt akarunk cipelni hosszabb távon. A jó hátizsáknak olyan a kialakítása, hogy hátunk legmegfelelőbb pontjain támaszkodik, így a súlyt sokkal könnyebbnek érezzük.

Végül

Persze nem kell elsőre a legdrágább, legdivatosabb cuccban bevillantanunk az erdőbe. A tapasztalt túrázók sohasem hivalkodó, legutolsó divat szerinti öltözéket viselnek. Számukra sokkal fontosabb a természet szeretete, a madarak éneke, a patak csobogása. Tehát az mp3 lejátszónkat is nyugodtan hagyjuk otthon…